Regéc vára és a zempléni csend: körtúra a Rákóczi-hegyen

A Zemplénben még ma is könnyű egész nap senkivel sem találkozni. A vulkáni eredetű hegység kúpjai, sűrű erdei és apró falvai lassabb tempóra hangolnak, mint a Bükk vagy a Mátra. Ez a körtúra Regéc falujából indul, felkapaszkodik a gondosan felújított várhoz, majd Mogyoróska csendes völgyén át tér vissza.

A táj: vulkánok öröksége

A Zempléni-hegység vulkáni eredetű: a mai kúpok, gerincek és sziklabércek több millió évvel ezelőtti tűzhányó-működés maradványai. Az andezit és a riolit ma is sok helyen a felszínre bukkan, a várhegyek jellegzetes, meredek oldalú kúpjai is ennek a vulkanizmusnak köszönhetők. A hegység magyarországi részének legmagasabb pontja a Nagy-Milic, a csúcs közvetlenül az országhatáron áll.

A Zemplén ritkán lakott, erdővel borított vidék. A falvak között hosszú, emberi beavatkozástól viszonylag érintetlen szakaszok húzódnak, ami a túrázónak élmény, a tervezéskor azonban figyelni kell rá: kevesebb a bolt, ritkább a busz, gyengébb helyenként a térerő.

Az erdők nagy részét tölgyesek és bükkösök alkotják, a déli lejtőkön melegkedvelő tölgyesek, sziklagyepek és bokorerdők váltják egymást. Mivel a vidék ritkán lakott, a nagyvadak is gyakoriak: szarvassal, őzzel és vaddisznóval szinte minden túrán találkozhatsz, és szerencsés esetben a várhegyek fölött köröző ragadozó madarakat is láthatsz. Tavasszal az erdei aljnövényzet virágszőnyege különösen látványos.

A Regéci vár története

A vár a tatárjárás után épült, és évszázadokon át a környék egyik legfontosabb erőssége volt. Több nagy magyar főúri család birtokolta, a legismertebb lakója azonban II. Rákóczi Ferenc, aki gyermekkora egy részét itt töltötte. A kuruc kor után a várat a Habsburg-politika jegyében megrongálták, és hosszú ideig csak romként állt a hegy tetején.

Az elmúlt években a várat nagy gondossággal felújították: a falak egy részét visszaépítették, a belső udvarokban kiállítás és bemutatóhely működik. A látogatás belépőjegyes, a nyitvatartás évszakonként változik, ezért a túra időzítésekor ezt is vedd figyelembe. A vár környékéről messzire látni a zempléni erdőkre, tiszta időben a Hernád völgyéig.

A körút leírása

Regéc – vár

Regéc faluközpontjából a jelzett út először a falu fölötti réteken halad, ahonnan jól látszik a várhegy erdős kúpja. Innen a romjelzés vezet fel a várhoz, amely a magyar turistajelzések rendszerében egy stilizált rom formájú jel. Az utolsó néhány száz méter meredek, lépcsős és köves, de jól kiépített.

Vár – Mogyoróska

A vártól visszatérve a kék sávhoz csatlakozol, amely itt az Országos Kéktúra része. Az út hosszan, változatos erdőkben ereszkedik le a Mogyoróska felé vezető völgybe. A lejtmenet egyenletes, de az esős évszakokban a völgyi szakaszok sárosak. Mogyoróska apró falu, rövid pihenőhöz ideális.

Mogyoróska – Regéc

A visszaút egy sárga összekötő jelzésen emelkedik vissza a gerinc felé, majd a mezőkön át ereszkedik Regécre. Ez a szakasz a túra legcsendesebb része: erdőszéleken, tisztásokon át halad, és gyakran látni itt szarvast, őzet vagy vaddisznónyomokat.

A körtúra teljes hossza tizenegy kilométer körüli, ami átlagos tempóban, a várlátogatással együtt kényelmes, öt-hat órás program. Ha csak a várhoz szeretnél feljutni, a faluból a romjelzésen oda-vissza nagyjából másfél óra alatt megjárhatod az utat, ami kisebb gyerekekkel is jól teljesíthető. A körút második fele hosszabb, de kevésbé meredek, így a nap végén sem terheli meg túlságosan a lábakat.

Tervezés és gyakorlati tudnivalók

Regéc Miskolcról autóval körülbelül egy óra alatt érhető el, tömegközlekedéssel az út hosszabb és átszállásos, ezért indulás előtt nézd meg a menetrendet. A faluban kevés a szolgáltatás: vizet, élelmet vigyél magaddal. A térerő helyenként gyenge, ezért a nyomtatott térkép vagy a letöltött offline térkép itt különösen fontos.

Aki több napot tölt a Zemplénben, annak érdemes szálláshelyet keresnie Regécen, Telkibányán vagy Füzérben. Innen a Füzéri vár, a Nagy-Milic és a hegység legszebb kilátópontjai is elérhetők, és a vidék lassabb ritmusa két-három nap alatt igazán átjár.

Csendes vidék, felelős túrázás

A Zemplén értéke a csend és a háborítatlan élővilág. Maradj a jelzett utakon, a kutyát tartsd pórázon, és ne hagyj magad után semmit. A falvakban a helyiek szívesen útbaigazítanak, de a magánterületeket, legelőket tartsd tiszteletben, és a kapukat mindig zárd be magad után.

Vadászati idényben az erdőkben vadászatok is folynak. A kijelölt turistautakon ilyenkor is lehet túrázni, de figyelj a figyelmeztető táblákra, és ha lövéseket hallasz, maradj az úton, beszélj hangosabban, és viselj élénk színű ruhát. A vadászok és az erdészek munkája is része a zempléni erdők életének, a kölcsönös tisztelet itt is sokat számít.

A Zemplénből ne csak emlékeket vigyél haza: ha a helyi termelők mézét, lekvárját vagy a környék borait vásárolod meg, a vidék megélhetését is támogatod. A kis falvak élete ma is nagyrészt az erdőtől, a földtől és a látogatóktól függ.

Kovács Dóra · főszerkesztő, túravezető

Miskolcon nőtt fel, a Bükk jelzett útjait gyerekkora óta járja. Minősített túravezetőként csoportokat kísér a fennsíkon, a szerkesztőségben az útvonalleírásokért felel.